http://hu.wikiped...cegn%C5%91





Zsófia Sarolta Auguszta bajor hercegnõ (Herzogin Sophie Charlotte Auguste in Bayern)
(1847. február 23. - 1897. május 4.), a Wittelsbach-ház Pfalz;Birkenfeld-;Gelnhausen mellékágából származó hercegnõ, Erzsébet királyné legkisebb húga, késõbb alençon- orléans-i hercegné.



Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnõ 9. gyermekeként született, a leányok között õ volt a legfiatalabb.



Unokatestvérével, Lajos bajor trónörökössel, a késõbbi II. Lajos királlyal járt egy ideig jegyben. Mindketten idealista és romantikus lelkek voltak, rajongtak Wagner zenéjéért. Lajos furcsa ember volt, például jegyesét nem valódi keresztnevén, hanem Wagner operahõseinek nevén szólította, a hercegnõt Elzának vagy Erzsébetnek nevezte, és saját leveleit is Siegfried vagy Heinrich néven írta alá. Mindez eleinte csupán Lajos furcsa játékainak egyike volt, késõbb megtébolyodott.

Hivatalos eljegyzésüket 1867. január 22-én hirdették ki, de az esküvõ napját többször is elhalasztották, mert a homoszexualitásra erõsen hajló Lajos nem tudta magát elszánni a házasságra. A hercegnõ apja, Miksa herceg ezt a helyzetet leánya számára megalázónak ítélte, és levelet írt Lajosnak, amelyben döntésre szólította fel: vagy vegye el Zsófia hercegnõt, vagy bontsák fel eljegyzésüket. Lajos 1867 októberében végleg lemondta az esküvõt.

[img]10440799_698257653581533_1834613529986474594_n[/img]



Zsófia már a következõ évben, 1868. szeptember 28-án feleségül ment a Bourbon - Orléans-i házból származó Ferdinándhoz (1844-1910), Alençon hercegéhez, I. Lajos Fülöp francia király unokájához. Az esküvõt a bajor hercegi család possenhofeni kastélyában tartották. Házasságában megtalálta boldogságát. A párnak két gyermeke született:

Lujza (1869 - 1952), aki Alfonz bajor hercegnek (1862 - 1933), Adalbert Vilmos bajor királyi herceg és Amália Filippa del Pilar spanyol infánsnõ fiának, I. Lajos bajor király unokájának lett a felesége (a fiág 1990-ben halt ki).
Emánuel (1872 - 1931), Vendôme hercege, a Henrietta belga hercegnõt, I. Lipót belga király unokáját vette feleségül (a fiág 1970-ben halt ki).



Mikor már gyermekei nagyok voltak, beleszeretett egy nõs gratzi orvosba, Glaser doktorba. Az orvos felesége botránnyal és válással fenyegetõzött, erre a szerelmes pár Meranba menekült, de elfogták õket. Ekkor titkos levelezésbe kezdtek, de ez is kiderült. Zsófiát a híres idegorvos, Krafft-Ebing ideggyógyintézetébe zárták. (Richard von Krafft-Ebing a szexuális eltévelyedések specialistája volt).

Zsófia hátralévõ életében igen vallásos volt, sokan szentként emlegették. 1897. május 4-én a párizsi dominikánusok kórháza javára rendezett jótékony célú vásáron (Bazar de la Charité) tûz ütött ki. A hercegnõ igen hõsiesen és önfeláldozóan viselkedett, nem hagyta el az égõ házakat, amíg minden vele együtt dolgozó leány biztonságba nem jutott. Õ maga életét veszítette a tûzben. Olyan súlyosan megégett, hogy orvosa csak a fogai alapján tudta azonosítani.

A tragédia hírére nagybátyja, Aumale hercege szívrohamot kapott és meghalt. Nõvére, Erzsébet császárné és királyné így fakadt ki: " Mindnyájan erõszakos halállal fogunk meghalni. ". Õ maga a következõ évben Genfben gyilkosság áldozatául esett

Zsófia Sarolta alençoni hercegné testét az Orléans család temetkezési helyére, Dreux-be szállították, és az ottani Királyi Kápolna (Chapelle Royale) kriptájában helyezték örök nyugalomra. 1910-ben elhunyt férjét is ide temették.



Gemälde von Thomas Schoene