Szobra áll, és tere is van Budapesten, mégsem állíthatjuk, hogy helyén lenne Deák Ferenc a magyar közgondolkodásban. Már életében a haza bölcsének nevezték és elmagányosították. A szabadelvûsége és alkotmánytisztelete miatt nem lett jelképes alakja sem a kuruc, sem a labanc hagyománynak. A legendásan megvesztegethetetlen, puritán, csak a közjón munkálkodó politikus ma is adhat mintát az utókornak. Helye Széchenyi és Kossuth mellett van a nemzet panteonjában.
[wiki]http://hu.wikipedia.org/wiki/De%C3%A1k_Ferenc[/wiki]
Söjtör ahol Deák született
http://www.erzseb...lanal.html
http://mayablogja...unkassaga/
Deák Ferenc
Söjtör, 1803. október 17. - Budapest, 1876. január 28.
Politikus. A haza bölcse. A kanizsai és a pápai gimnáziumi évek után 1817-ben iratkozott be a Gyõri Királyi Tudomány-Akadémiára.
A 15 éves ifjút Hertelendy György ughi (Ukk) földbirtokos, Deák gyámja hozta Gyõrbe, aki a Városház utcai Argay-házban (Magyar Ispita mellett) helyezte el kvártélyra. Rövid idõ után Deák átköltözött Józsa József táblabíró Megyeház utcai barokk palotájába (a Zichy-palotába), s itt töltötte akadémista éveit 1821-ig.
Az akadémia bölcseleti karát 1817-1819-ben végezte el. Tanára volt Czinár Mór, Maár Bonifác és a fõigazgató Fejér György. A jogi kart 1819-21-ben végezte el. Itteni tanárai: Kmethy András, Szibenliszt Mihály, Bresztyenszky Adalbert. Gyõri diáktársai voltak Bretzenheim Ferdinánd herceg, Faiszi Ányos József, Veszprém megye késõbbi fõbírája. Jó barátja volt Rohonczy Ignác késõbbi soproni fõispáni adminisztrátor, akitõl elhidegült annak Bach-rendszer idején vállalt magas tisztsége miatt. Barátságban maradt viszont Zichy Jánossal és Sárkány Miklóssal, a késõbbi neves teológussal, bakonybéli apáttal. A gyõri akadémia elvégzése után Pestre ment patvaristának, s nemsokára letette az ügyvédi vizsgát.
Édesanyja Sibrik Erzsébet, aki a Gyõr megyei Csécsényben (ma Rábacsécsény) született, és Sibrik Antalnak, Gyõr megye alispánjának volt elsõszülött leánya. Bátyja Deák Antal József, kehidai (Söjtör, 1789. április 15. - Kehida, 1842. június 20.): politikus. Zala vármegye alispánja (1809-1821) és országgyûlési követe (1825-1827, 1830, 1832-1833) volt, a mérsékelt liberális párt híve, aki 1804 és 1808 között a gyõri akadémián jogi tanulmányokat folytatott, majd 1809-ben hadnagyként részt vett a Napóleon elleni nemesi felkelésben.
Deák Ferenc élete végéig szívélyes rokoni kapcsolatot tartott a gyõri rokonsággal, a Petz, a Sibrik és a Józsa-családokkal, különösen unokahúgával, Petz Adolfnéval és annak leányával, Petz Vilma tanárnõvel. Gyõrött utcát neveztek el róla (ma Aradi Vértanuk útja). Józsa József házán márvány emléktáblát helyeztek el Deák gyõri tartózkodásának emlékére.
Erzsébet királyné és Deák Ferenc
Deák Ferenc iránt tudvalevõleg halála órájáig különös hálával és tisztelettel viseltetett az uralkodóház, anélkül, hogy a nagy államférfi annak a hálának és tiszteletnek a fejében bármily kegyet is elfogadott volna. A dinasztia Andrássy Gyula gróf utján mindent elkövetett, hogy a haza bölcsét megjutalmazhassa, de az öreg Deákkal, mihelyt arra került a sor el is kellett fogadni, nem lehetett menni semmire.
Majdnem két esztendõ múlt el a koronázás ténye után és a Habsburg háznak még mindig nem sikerült leróni õszintén érzett tartozását a nagy ember iránt. Már le is mondtak a reményrõl, hogy ezt életében tehessék, amidõn a királynénak az a gondolata támadt, hogy Deákot saját kezûleg irt levélben fogja meghívni az udvari ebédre. Fényes udvari staféta vitte az egyszerû öreg úrhoz a királyné levelét [...].
Deák Ferenc átvette, eltette és megõrizte a levelet, de az udvari ebédre nem ment el, hanem kimentette magát. Ekkor az udvar határozott fölszólitással küldötte hozzá Andrássy grófot, arra kérve Deákot, hogy végre kérjen már valamit. Deák mindenekelõtt gondolkozási idõt kért. Mikor ez az idõ lejárt, megjelent nála Andrássy Gyula gróf, hogy ígérete beváltására, vagyis kérése elõterjesztésére kérje a haza bölcsét. Arról a párbeszédrõl, ami köztük lefolyt, hiteles följegyzések nem maradtak ránk, de a találkozás után nyilvánosságra jutott, hogy mit kért Deák: a királyi pár fotografiáját egyszerû keretben...
Walleshausen Gyula:
A "haza bölcse" a Burgban
Úrnõje hamarosan bizalmába fogadta Idát, értesült tõle a magyar politikusok személyiségérõl és törekvéseikrõl, s így sokkal szilárdabban képviselhette császári férje elõtt a magyar érdekeket. Ugyanakkor magyar ismerõseit Ida mindenkinél hitelesebben informálhatta a bécsi erõviszonyokról.
A magyar politika vezéralakjaival elsõ ízben 1866. január 8-án találkozott Erzsébet. Az üdvözlõ szavakra magyarul válaszolt s a ceremóniát követõ vacsorán kötetlenül beszélgetett az ország ügyeirõl a politikusokkal, fõleg Andrássyval, aki ekkor már az országgyûlés elnökeként a kiegyezési törvényjavaslatot megszövegezõ bizottságot vezette.
Hamarosan megismerkedett Deák Ferenccel is Erzsébet. Különösen embersége, bölcsessége, higgadtsága ragadta meg. Mindennél beszédesebben bizonyítja Erzsébet nagyrabecsülését az, hogy néhány hét múlva a "haza bölcse" portréja a bécsi Burgban Erzsébet feje felett függ a falon.
1876. február 3-án Deák Ferenc temetése - és fõként mauzóleumának tizenegy évvel késõbbi felavatása - megalapozta a temetõ topografikus hierarchiájának azt az átalakulását, amely a századfordulóra teljesedett ki. A temetés további jelentõségét az adja, hogy ez volt a dualizmus kori fõváros elsõ igazán látványos és teátrális - a késõbbiekben olyan jellegzetessé váló - ceremóniája. Deák Ferenc, halálát és temetését tekintve, kilóg a nagy magyar politikusok sorából: természetes halállal halt meg, halála abban a városban következett be, ahol eltemették, tehát testét nem kellett elszállítani nem kívánt " hazatemetkezni " sem, mint a kor legtöbb jelentõs politikusa , emellett temetése nem szekunder temetés volt, és késõbb sem részesült ebben. Halálakor politikailag már inaktív volt, de befolyását megõrizte, és temetése nemcsak mint a kormány vagy a fõváros, de mint az egész nemzet diadalmenete folyt le. (Valójában mauzóleumának felépüléséig õ sem pontosan ott nyugodott, ahol ma, hanem egy ideiglenes sírhelyen. Áttemetésének azonban nyilván nem politikai vagy területrendezési, hanem gyakorlati okai voltak.)
A mauzóleumra meghirdetett pályázatra 42 terv érkezett be. Gerster Kálmán, a Kossuth-mauzóleum majdani tervezõje kapta meg az elsõ, Schickedanz Albert, a Batthyány-mauzóleum alkotója pedig a második díjat. A Deák-mauzóleum, amelynek építése 1884-tõl 1887-ig tartott, a 19. században az elsõ, az architektúrával egyenrangú plasztikai részleteket felvonultató hazai sírépítmény volt, Kiss György angyalszobrának kivitelezése pedig - a Schlick-féle üzemben - az elsõ nagyobb méretû hazai bronzszobor-öntés (egy évtizeddel korábban a Batthyány-mauzóleum szobrászati része még megvalósulatlan maradt). A belsõ tér díszítését Székely Bertalan tervezte és Róth Miksa kivitelezte, a sz@rkofágon lévõ, a második világháborúban megsemmisült, a ravatalon fekvõ Deákot ábrázoló szobor pedig Stróbl Alajos egyik elsõ jelentõs alkotása volt. [7] A mauzóleum, ha az akkori viszonyokat vesszük tekintetbe, monumentálisnak és lenyûgözõnek hatott, de funkcionálisan inkább egy emlékmûhöz, mint egy síremlékhez állt közel.
1876-ban már nem képezte vita tárgyát az, hogy Deákot hol temessék el: a Kerepesi úti temetõ, Pest temetõje a többi fõvárosi sírkerttel legalábbis egyenrangú volt. A jelentõsebb pesti és budai temetõk egy része még nem létezett, másik része már nem - vagy csak részlegesen - mûködött. A Deák-mauzóleum helyének kiválasztása azonban döntõ fontosságú változásokat indukált: megteremtette a feltételét annak, hogy a temetõ leghangsúlyosabb része a belsõ területre helyezõdjön át. A II. számú kaputól a Deák-mauzóleumig vezetõ út (az úgynevezett Deák-út) és az ötödik keresztút (a Deák-keresztút) metszéspontjában lévõ körönd, ahol a mauzóleum felépült, a Kerepesi úti temetõ szimbolikus centrumává vált, környéke pedig a századforduló után a temetõ legkitüntetettebb részterületévé, ahol díszsírhelyek sora épült ki, és eldõlt, hogy itt lesz a régi, nevezetes sírkövek összegyûjtésére szolgáló elsõ díszparcella is. A Deák-út volt 1903-ig, a Kossuth-mauzóleum építésének kezdetéig a temetõ gerince, egyetlen fõ útvonala.
http://csicsada.f...lyne_VIII/
